Fenntarthatóság: bőr vagy műbőr? 3 designer véleménye

Divat

Oct 28

A fogyasztói társadalom vásárlási szokásai, a villámsebességgel változó trendek hátulütői és a mértéktelen pazarlás – hosszasan folytathatnánk a felsorolást, hogy a legszennyezőbb iparág címért folytatott ‚‚versenyben’’ miért pont a divatipar végzett a második helyen. Kétségtelen, hogy a divatiparban elkerülhetetlen kérdéssé vált, meddig folytatódhat a feszített tempójú konfekciógyártás. Szerencsére egyre több támogatója akad azoknak a változást sürgető mozgalmaknak, amelyek a fenntartható, illetve az etikus jövő felé sodorhatják ezt a szektort. Legendás luxusmárkák és kisvállalkozások szállnak be a környezetvédelmi harcba. Nem meglepő, hogy folyamatosan bővül az innovatív cruelty-free és „zöld” technológiák sora. Egy kérdés azonban még a tervezőket is megosztja: az állati bőrben, a műbőrben vagy a vegán bőrben van a jövő? Erre kerestük mi is a választ.

Abban egyetérthetünk, hogy egyelőre határozottan nem jelenthetünk ki egy helyes választ. „Drágább, de tartósabb vagy olcsóbb, de rosszabb minőségű?” Ennél azért jóval több tényezőt kell figyelembe venni, amikor a különböző bőrökből készült termékek közül kell választanunk. Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak erről a dilemmáról azok a designerek, akik napról napra ezzel az alapanyaggal dolgoznak. Szimon Ágnes Nóra, Szekeres Ákos és Gáspár Dominika is megosztotta velünk a véleményét.

Szimon Ágnes Nóra - Zoe&Co
Hat éve dolgozom műbőrökkel. Ezalatt meglepően sokat fejlődött a szintetikus bőrök gyártása. Régebben is hozzá lehetett jutni olyan műbőrökhöz, amelyek külsőleg szinte teljesen megegyeztek az állati eredetű alapanyaggal, de ezeknek az alakíthatósága inkább a textilekéhez hasonlított. Csak az utóbbi néhány évben jelentek meg a piacon az úgynevezett mikroszálas bőrök, amik már nemcsak a szín-, hanem a fonákoldalukon is tökéletes másai a valódi bőröknek. Ennek köszönhetően a felhasználhatóságuk is sokkal izgalmasabbá vált. A tulajdonságaik miatt az új típusú műbőrök ára megközelíti az állati eredetű társáét. Sőt, a vastagságtól, az alapanyagtól és a bevonattól függően akár magasabb árkategóriát is képviselhetnek.

Bár a régebbi típusú műbőrök többsége tartalmaz a környezetre káros anyagokat (ahogy a valódi bőrök is, a vegyi anyagokkal való kikészítésüknek köszönhetően), illetve nem ökológiailag lebomló anyagok, a nagy részük újrahasznosított műanyagok felhasználásával készül, az újabb, mikroszálas típusúak pedig kemikáliák helyett többnyire víz alapúak, így a gyártás során sem keletkeznek káros anyagok, és a felhasználás során sem kell tőlük tartani. A műbőrgyártás terén jelenleg hatalmas fejlesztések folynak, hogy fenntarthatóbbá váljon a könnyűipar ezen része is. Csak egy kis türelemre, illetve nyitottságra van szükség a tervezők és a vásárlók részéről.

A szintetikus bőrök mellett megjelent a piacon egy harmadik fél is: a növényi bőr. Nagyon izgalmas ez a téma és rengeteg lehetőséget látok benne. Viszont az eddigi tapasztalataim alapján azt mondanám, hogy ez még igencsak gyerekcipőben jár. Kis mennyiségben gyártják őket, emiatt a beszerzés forrása nem stabil - ami problémát okozhat, ha valaki egy ilyen anyagra alapozza a féléves kollekcióját. Az áruk nagyon magas, szerintem a felületük is további fejlesztésre szorul és még nincsenek információk arról, hosszú távon mennyire tartósak. Mégis azt mondanám, inkább ebben látom a jövőt, nem az állati bőrökben.

Talán sosem lesz betemethető a szakadék a „bőrösök” és a „műbőrösök” tábora között, de én úgy gondolom, ha van alternatíva az állati eredetű alapanyagok kiváltására - amikkel ráadásul kompromisszumot sem kell kötni a tervezés során -, akkor érdemes kísérletezni „cruelty-free”, vegán megoldásokkal.

Szekeres Ákos - MC&C
A bőr felhasználása az öltözék- és kiegészítő tervezésnél számomra esszenciális. Nemcsak az alapanyag kiemelkedő fizikai tulajdonságai, hanem a bőrdíszműipar tisztelete és életben tartása miatt is. Európában a bőrgyártással foglalkozó üzemek azokkal az állati bőrökkel dolgoznak, amelyeket a húsfeldolgozó ipar nem használ fel. Amíg az európai országokban a vörös húsok fogyasztása nem csökken, a húsfeldolgozás közben hátrahagyott bőr hasznosítása fontos a hulladék minimalizálása érdekében. A bőrfeldolgozás folyamatai környezetkárosító anyagok felhasználását követelik meg, ezért Európa-szerte a klasztereződött bőrfeldolgozó ipari szervezetek saját víztisztító telepeket használnak. Ezzel próbálják minimalizálni az ipar környezetre gyakorolt negatív hatását. Úgy gondolom, ezeknek az alapanyagoknak a felhasználása elfogadható, valójában kifejezetten fontos a modern bőrdíszműiparban.

Emellett olyan lokális törekvésekre is találhatunk példát, amelyek a már legyártott bőrök felhasználására irányulnak. A mi márkánk (MrCarterCo) is a korábban felhalmozott és hátrahagyott bőrökkel dolgozik az új kollekciók kialakításakor. A következő lépés számunkra egy olyan technológia kialakítása, ami a szabás utáni hulladék felhasználását maximalizálja. Ősszel vágtunk bele a kísérletezésbe és bízunk benne, hogy ezzel a jövőben még tovább csökkenthetjük a termékeink ökológiai lábnyomát.

Gáspár Dominika - Dodeshka
Alapvetően a bőr egy flexibilis anyag, amely a húsipar melléktermékeként kezdi meg a „pályafutását”, majd a cserzést követően válik igazán értékes alapanyaggá. Én úgy gondolom, a húsfogyasztás az emberek életének alapvető része, ezért a bőr felhasználása szinte elkerülhetetlen. Ha nem dolgoznánk fel, több felesleget termelnénk, ami környezetvédelmi szempontból nem lenne okos döntés. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy természetes anyagról beszélünk, ami biológiailag lebomlik és nem juttat annyi mérgező anyagot a talajba, mint a szintetikus szálak. A műbőr általában PVC-t, illetve kőolajszármazékokat tartalmaz, és néhány vegán bőrben is található műanyag alkotóelem. Ezeknek a lebomlása sokkal több időt igényel, ráadásul a termékek élettartama is rövidebb. Egy prémium minőségű bőrtáska 5-10 év alatt sem veszít esztétikai értékéből, ezzel szemben az alternatív változatai néhány éven belül a szemétlerakóban vagy az óceánban végezhetik. Szerintem az állati bőrből készített ruhák és kiegészítők mellett szól az is, hogy egyszerűbb javítani, illetve karbantartani őket. Ezek a darabok ugyan magasabb árkategóriában mozognak, de hosszú távú befektetésnek számítanak.

Természetesen mint mindennek, úgy a bőrtermékeknek is vannak hátrányai. A legnagyobb probléma, hogy az előállítási folyamat sok vizet és vegyi anyagokat igényel. Szerencsére napjainkban egyre több olyan „zöld” megoldással állnak elő, amellyel csökkenthető a környezetszennyezés mértéke. Például számos természetes kikészítési technikával bővült a feldolgozó üzemek repertoárja.