Nőies, férfias, mindkettő vagy egyik sem? – Az androgün stílus története
Az androgün szó görög eredetű, az androsz (férfi) és a güné (nő) összeolvadásából született meg és ezzel össze is foglalja a jelenség lényegét. Az androgünben egyszerre keverednek nőies és férfias formák, vonások, illetve jellegzetességek, megtörve a hagyományos nemi normákat. Annak ellenére, hogy a jelenség nem új keletű – hiszen évszázadok óta fel-felbukkannak androgün alakok a történelemben – a kortárs társadalomban sok a zavar a fogalom körül.
Az összefonódó lelki és identitás rétegek külső megjelenését nem mindig egyszerű dekódolni. Judith Butler szerint a testünk nem csupán a materiális megtestesülésünk, ami az önreprezentáció legalapvetőbb formája, hanem felruházott állapotban automatikusan jelentések hordozójává válik. Hiszen a fizikai megjelenést valamilyen módon érzékeli a társadalom. Gyakori tévhit, hogy az androgün look megegyezik az uniszex öltözködéssel. Azonban ez nem igaz. Habár mindkét verzióban a tradicionális értelemben vett nőies, illetve férfias kategóriákból való kilépés a kulcsmozzanat, ez nem a másik nemhez való átsorolást jelenti. Az uniszex elfedi a test nemét, eltörli a női és a férfi nemi jellegzetességeket. Ezzel szemben az androgün éppen, hogy egyszerre aggatja magára a férfi és női nemre jellemző stílusjegyeket.
Fehér férfi test, mint semleges standard
A divat világában alapvető, hogy az emberi test nagy jelentőséggel bír, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a viselt ruhákhoz különböző jelentések társuljanak. Androgün modellek hada vonul végig a kifutókon, a high fashion magazinokból pedig szintén keményebb vonásokkal megáldott arcok néznek vissza ránk. Tehát egyértelmű, hogy a divat világában fontos szerepet játszik az androgünitás, viszont feltűnő, hogy a férfias-nőies jegyek aránya sok esetben aránytalanul eltolódik az előbbi javára.
A divatiparban oly sok esetben idealizált androgün testből a nőies komponens időközben kikopott, a feminin domborulatok egyenes férfi testté csiszolódtak. Az eredmény: a standard – például az elmúlt évtizedek divatbemutatóin – a semleges, maszkulin test lett. Az ettől eltérő, gömbölyödő puha formákat kizárták a high fashion ideálból, annak szexuális jelentései, üzenete miatt. Hiszen, ha a semleges alak a norma, akkor az attól eltérő formák automatikusan elbillentik az összhatást az egyik nem, és a szexualitás felé.
Egy kis divattörténelem
Ahogy a mainstream szépségideál, úgy az androgün stílus eszményképe is folyamatosan változott, változik. Valószínűleg mindenkinek bevillan néhány híres korszak, amikor a nők vagy a férfiak körében hódított a másik nem által viselt frizurák, sminkek, ruhák „kölcsönzése”. Például az 1920-as években, amikor a puhaságot, a kerek csípőt és a formás melleket nélkülöző, karcsú nőideál hódított. A flapper stílus 2013-ban A nagy Gatsby filmnek köszönhetően újra felvirágzott, ami erősen befolyásolta a divattrendeket is.
Ha már szóba került Hollywood, akkor Greta Garbo és Marlene Dietrich nevét is meg kell említenünk. Mindketten korai képviselői voltak a férfiak által inspirált divatnak, hiszen rendszeresen hordtak nadrágot, amely ekkor nem volt a női viselet része. Európában mindeközben Coco Chanel tett lépéseket a fullasztó, kényelmet női viselet lazításának érdekében. Nemcsak az idomokat kihangsúlyozó, a testet összeszörítő fűzőktől szabadította meg a nőket, hanem androgün trendeket generált kollekcióival, amelyek a funkcionalitást és a szabad mozgást helyezték előtérbe.
1960-ban Yves Saint Laurent első tervezőként öltöztette estélyi gyanánt szmokingba a nőt, amely a Le Smoking nevet viselte. Bár ez a merész húzás forradalminak számított, az ötlet nem az ő fejében fogalmazódott meg: a szmokingban cigarettázó nő – többek között Marlene Dietrich – évtizedekkel korábbi sziluettjéből inspirálódott. A híres YSL look azóta is sokszor visszatér a vörös szőnyeges eseményeken, 2014-ben például Angelina Jolie öltötte magára. Az androgün fogalmából kiindulva észrevehető, hogy egy eredetileg férfiakra szabott szettről van szó, a színésznő mégis elegyíti a feminin, illetve maszkulin jegyeket. Például azzal, hogy a csokornyakkendőt kibontja, nem gombolja be végig az inget, valamint a smink és az ékszerek tekintetében is feminin vonalon marad, amit egy magassarkú cipő koronáz meg.
A '70-es, '80-as években a férfiak is elsajátították az androgün trendeket és a korszak ikonikus popsztárjai, például Prince, Freddie Mercury, David Bowie és Boy George nőies ruhadarabokban léptek színpadra. A divat és a provokatív külső segítségével megkérdőjelezték, megtörték a becsontosodott nemi normákat.
Az androgün úttörő szerepe
Napjainkra már lecsillapodott az androgün testek lázadó hatása, hiszen a (nyugati) társadalmakban egyre szélesebb körben fogadják el a hagyományos nemi kategóriákba nem beilleszthető identitásokat, az ezeket képviselő stílusokat. Nem véletlen, hogy a társadalmi nyitottság és a nemek közötti egyenlőség elfogadásában élen járó skandináv országokban jellegzetes a minimál, férfias-nőies elemeket keverő stílus népszerűsége. Az androgün stílus ünneplése egyben a nemek közti merev határok összemosásának, eltörlésének elfogadása is elősegítette, így ahhoz is hozzájárult, hogy a férfi és női öltözködés szűkre szabott értelmezési keretét egyre többen maguk mögött hagyják.
Szerző: G. Bonifert Rita
Kiemelt kép forrása: @richiephoenix/Instagram
