Dress code? Dress-coding!
A Dress-coding projekt mögött 10 lelkes fiatal áll (név szerint: Huszár Fanni, Solti Emese, Stamler Júlia, Kovács-Hanka Donát, Mosolygó Anna, Lukács Edit, Tóth Anita Zsanett, Bene Sára, Burány Vera, Fegyverneky Sándor), akik idejüket nem sajnálva dolgoznak azon, hogy az általuk megálmodott koncepciókat valóra váltsák – másokért.
„Az egész ötlet igazából egy önkéntes projektként indult” – meséli az alapító, Huszár Fanni, aki a MOME textiltervezés MA szakos hallgatója (valamint a FabLab innovációs műhelyében dolgozik). „A projekt egy pályázatra készült, és egyértelműen személyes indíttatású, ugyanis nekem is fűzőt kellett hordanom, amihez nehéz volt hozzászokni. Egyszer elmentem egy »fűzős táborba«, akkor éreztem benne csak jól magam, illetve akkor tapasztaltam meg, hogy mennyien járunk ugyanabban a cipőben. Tehát régóta foglalkoztatott az önelfogadás és az öltözködés kapcsolata, szakmai szempontból pedig a digitális gyártástechnikák által kínált innováció, így ezeknek az összegyúrásából született meg a Dress-coding. Egy projekt miatt elkezdtem ezzel a témával foglalkozni. Bár a projekt ötlete tőlem származik, ami végül megvalósult, abban nagy szerepe volt Mesinek (Solti Emese, kommunikációs menedzser, jelenleg a MOME design- és művészetmenedzsment MA szakos hallgatója). Mesi a projekt elején csatlakozott, és rengeteg kreatív ötlettel, az önkéntes csapat összefogásával, és inkluzív kommunikáció kialakításával járult hozzá a projekt sikerességéhez. Mivel ez egy komplex projekt, sokféle szakértelem szükséges a megvalósításhoz, ezért sok embert vontunk be.”
Ebből az együttműködésből született meg a Dress-coding jelenlegi formája: egyedi, méretre szabott ruhákat készítenek speciális igényű személyek számára. Innovatív technológiák segítségével olyan fenntartható ruhadarabokat hoznak létre, amelyek javítják az akadályozottsággal élők életminőségét és megoldást nyújtanak sajátos problémáikra.
A ruhák megtervezéséhez innovatív technológiákat alkalmaznak: 3D szkennelés, digitális nyomtatás, illetve digitális szabásminta tervezés. A Dress-coding azonban több mint egy ruhakollekció, vagy ruhasorozat. Instagram és YouTube oldalukat böngészve világossá vált, hogy nem pusztán megoldásokat kínálnak fontos és égető szociális problémákra, de igyekeznek felhívni a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás fontosságára is. Arra inspirálni másokat, hogy aktívan tegyenek egy egyenlőbb társadalomért. Olyan inkluzív szemléletmódot adnak, amelyben az inkluzivitás nemcsak szavak szintjén van jelen, hanem gyakorlatban is megvalósul, méghozzá értékteremtő szinten.
Jelenlegi projektjükről – amelynek keretein belül Sőrés Liával (Sőrés Lia – Down szindrómával élő alkotó) dolgoznak együtt – még csak annyit árulhattak el, hogy nemcsak Liának készítenek ruhát, hanem egy teljesen digitális kollekció van készülőben, Lia mintáival.
A csapat célja, hogy a Dress-codingot önfenntartó, társadalmi vállalkozássá fejlesszék, ehhez viszont elengedhetetlen – önkéntes projekt lévén – a finanszírozási kérdés megoldása. A közeljövőben pályázati finanszírozásból igyekeznek folytatni a munkát.
„Fontos megjegyezni, hogy nem vagyunk szakértők. Érdeklődőek vagyunk. Problémákat akarunk megoldani. Ami szerintem sokszor az inkluzív címszó alatt futó kezdeményezésekből kimarad, az maga az inkluzivitás, és az őszinteség. Az az előnye a co-designnak, hogy nekünk is van lehetőségünk tanulni attól, akivel és/vagy akinek tervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy nem szakértőként, inkább kreatív alkotótársként oldjunk meg közösen egy létező problémát. Büszke vagyok arra, hogy annak ellenére, hogy az inkluzivitás sok esetben inkább csak a marketing szintjén jelenik meg, nálunk ez szerves része a projektnek” – mondta Emese.
„Nekem a Dress-coding a kreatív csapatmunkát, és az önelfogadást jelenti, másrészt azt a megértési folyamatot, hogy milyen különböző tapasztalásokat élünk meg, és mit jelent embernek lenni" – zárta a beszélgetésünket Fanni.
Szerző: Vékony Anna
Képek: Dress-coding
